Valójában cigány kifejezés eredetileg egyiptomi szó. A vándorló törzsek vagy Tzigane-ok a középkorban várásokon és esküvőkön szórakoztatták az embereket. A roma zenét ezért gyakran nevezik cigány/gipsy zenének. A roma emberek, Észak-Indiából származnak, de ma főleg Európában élnek. A tipikusan nomád, a roma emberek szórakoztató előadóként és kereskedőként számos országba eljutottak. Ezek a hatások a következő népek kultúrájára is hatottak: a görög, arab, perzsa, török, szerb, cseh, szláv, román, német, francia és spanyol.

A roma zenészek ismertek és kedveltek szerte Törökországban. Hatást gyakoroltak a török klasszikus zenére; először meyhane-kban, azaz kocsmákban játszották. A romák által játszott zene neve fasil. A fasil zenére hatást gyakorolt többek között a görög zene és a hastánc zenei ritmusai is. Zenéjüket ma már nagy tisztelet övezi, csarnokokban tánczenét (oyun havasi) játszanak, vegyítve zenéjükkel az ottoman rakkas és hastánc zene motívumait. A fasil zene legkiválóbb képviselői közé tartozik Mustafa Kandirali és Burhan Öçal.

A roma emberek elképesztő messziségekbe vitték magukkal táncos és zenei művészetüket. Amint látjuk az emberek szórakoztatása régi időkre nyúlik vissza. A hastáncban a gipsy fúzióval/stílussal ezeket az időket elevenítik meg a táncban. Hiszen az ember a kezdetektől fogva mindennapjait, érzéseit, örömét, bánatát, szerelmét fejezi ki a tánc által. Ki ne táncolná el szívesen a középkori vásárok misztikus forgatagában feltűnő perzselő táncot, mely összekeveredett az általunk imádott műfajjal, a hastánccal?