(arabul: mizmar, törökül: zurna; zamr, zamour, sorna, rhaita)

A mizmar egy dupla nyelvsípos fafúvós hangszer, ami tradicionálisan körtefából készül. (Trombitaként is ismerik, mivel trombitaszerű alakja és hangja van.) Különböző változatai széles körben elterjedtek a Közel-Keleten. A mizmar kifejezés basszus dobbal kísért két-három mizmar zenészt, mint együttest is jelenthet.

A hastánc mellett dabke kíséretében is szerepelhet. Továbbá, egyiptomi esküvők jellemző hangszere.

Négy hosszban és szélességben egyaránt különböző méretű mizmar ismert Egyiptomban. Mindegyik a cső hosszával és szélességével arányos hangot produkál. Mindegyik mizmar saját szereppel rendelkezik hangjuk természetének megfelelően. A sebbs a legkissebb méretű mizmar. Hangja a legélesebb és legbriliánsabb, a fő dallamot játsszák rajta. Másrészt, az alba, a legnagyobb és legmélyebb hangú mizmar amit, a fő téma kíséretére, valamint dallam átvezetésekre használnak hagyományosan a mizmar együttesekben.

Libanonban, a Palesztín területeken és Szíriában a Török zurna – a mizmar magasabb hangú változata – hatott a mizmar-ra, és ezekben az országokban zamr (زمر), valamint zamour néven is ismerik. Marokkóban egy hasonló hangszer a ghaita, vagy rhaita (غيطة). További, hasonló még az indiai shenai, ami szintén egy dupla nyelvsípos hangszer.

Felhasznállt irodalom:
[egyptiancentermakan.wordpress.com]
[en.wikipedia.org]