(tonbak, tombak, donbak, dombak, zarb)

A tombak Perzsia fő ütős hangszere. Fából készült testű u.n. kehely dob birka, vagy kecskebőr ragasztott membránnal. Egyedi szerepét nem lehet más hangszerrel helyettesíteni. A kehely dobok fontosságát mutatja elterjedésük Észak-Afrikában és Ázsiában.

A tonbak eredete vitatott. Etimológusok szerint a pre-iszlám pahlavi nyelven „donbak”-ként ismerték már a zoukhaneh perzsa rituáléban. Így eredete iszlám előtt időkre becsülhető.

Régen a tombak nem számított szóló hangszernek (a ghajar időszakban). Énekesek kísérésére használták, nem önálló hangszerként. A tombak zenészeket (zarbgir) ezért a zenei világ másodrendű tagjaiként kezelték. Megaláztatás és kizsákmányolást kellett átélniük, még ha időnként játszottak is szólót.

Ostad Hossein Tehrani (1912-1973) úttörő munkásságának köszönhetően az 1950-es évektől. Majd tanítványai, mint Mohammad Esmaili (1934-), Jahangir Malek (1931-), Jamshid Chemirani (1942-), Amir Nasser Eftetah (1925-1977) lépésről lépésre biztosították, hogy elnyerje a tiszteletet, mint egy különleges hangszer Irán és Európa szerte egyaránt.

Felhasznállt irodalom:
[A Brief History of Tonbak (Zarb), by Dr. Peyman Nasehpour]
[en.wikipedia.org]