A dabke (arabul: دبكة) egy levantei néptánc (Levante egy történelmi földrajzi régió a Közel-Keleten: Jordánia, Libanon, Palesztina, Izrael és Szíria). Feltehetően kánaáni, vagy föníciai eredetű. Levantéban és Irakban, valamint Törökországban táncolják. A dabke kifejezést is többféleképpen írják: „dabki", „dabkeh", „debke", „debkah", „debki”, „debka”.

Örömteli eseményeken táncoljál a dabke-t. Leggyakrabban esküvőkön, családi ünnepeken, valamint amikor valaki hosszú utazásról tér vissza, illetve valaki börtönből szabadul, tovább nemzeti ünnepeken.

A dabke nemzeti tánc a következő országokban: Libanon, Szíria, Jordánia, Irak és Palesztina.

Eredete

Az egyik néphagyomány  szerint, a dabke tánc a levantei házak építésénél alakult ki, ahol a házakat kőből, a tetejüket fából, szalmából és sárból építették. A sárral tömörítették össze a tetőt, amelyet mindenütt le kellett döngölni, hogy az kompakt és egyenletes legyen. Ezt az eseményt ta'awun-nak (jelentése: együttműködés) hívják  és innen származik a szó awneh, vagyis a „segítség". Ebből alakult ki a dal: Ala Dalouna (arabul: على دلعونا), mely nyersfordításban annyit tesz: „Menjünk, és segítsünk". A feladat szórakoztatóbbá tételéhez létrehozták a dabke táncot. Ami a zenével együtt járt és könnyebben elviselhetővé tette a munkát.

Dr. Yvonne Yazbeck Haddad szerint a föníciaiak voltak az első tánctanítók a világon, és a dabke a föníciai táncok leszármazottjainak egyik képviselője.

A palesztin dabke-ban az ugrások vélhetőleg egy ősi kánaáni termékenységi rítusból erednek, melyben a növények növekedésére fókuszálnak. Arra használták, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, és a palánták biztonságban növekedhessenek.

Habár eredetileg egy lassú és statikus tánc volt, az idők folyamán rengeteg stílus alakult ki.

A Dabke tánc

Van egy úgynevezett lawweeh (لويح), aki vezeti a sort. Felváltva a táncosok és a közönség felé fordul. A lawweeh igen jártas kell, legyen a tánclépésekben, pontosnak és gyorsnak kell lennie, tudjon improvizálni. Ő irányítja a többieket, milyen lépés következik, mikor lassuljanak, vagy gyorsuljanak, valamint gyakran kiszed a közönségből embereket, hogy csatlakozzanak a sorhoz.

A dabke rendszerint egy zenész szólójával kezdődik, majd bekapcsolódnak további hangszerek és/vagy énekesek. Lawweeh van a csoport elején, a férfiak egymás kezét fogják és félkört formálnak. Szinkronban kezdenek mozogni, majd amikor a vezető azt látja, hogy egyszerre lépnek, lelassít, elkezdi a kereszt lépéseket és különböző ritmikai váltásokat vezet. Ettől a ponttól kezdve a vendégek a közönségből is elkezdenek csatlakozni a dabke sorba. Az éneklés befejeztével a lawweeh kiáll a félkörből és szólót táncol.

Négy alaplépés található a dabke-ban: belbel, inzel, shemmel, és taxi. A különféle módon kombinált lépéseket variálják ugrásokkal, megállásokkal és fordulásokkal. A változatosság teszi szórakoztatóvá és vidámmá a táncot. A zenével együtt, a tánc egy történetet akar elmesélni.

Variációk

Minden országnak, régiónak megvan a saját dabke változata. Vannak változatok, amiket csak férfiak táncolnak, másokat csak nők, megint másikakat vegyesen. A zene szintén változik a tánc típusának megfelelően, de a szerelem gyakran a központi téma.

Fő dabke típusok:

Al-Shamaliyya (الشمالية): Ez a legnépszerűbb és legismertebb változat, amit esküvőkön és örömteli eseményeken táncolnak.

Al-Sha'rawiyya (الشعراوية): Csak férfiak által táncolt változat. A lawweeh szerepe hangsúlyos, erőteljes lépések és dobbantások jellemzik.

Al-Karaadiyya (الكرادية): Jellemzője, hogy nincs lawweeh, lassú tánc és egy azif (fuvolás) van a félkör közepén.

Al-Farah (الفره): Az egyik legaktívabb dabke, ezért nagyfokú fizikai edzettséget igényel.

Al-Ghazal (الغزل): Nagyon erős dobbantások jellemzik.

Al-Sahja (السحجة): Népszerű palesztín és jordán dabke. Egymással szemben két sorban férfiak táncolják, akik népköltészettel, retorikával versenyeznek, akár sértegetve egymást. Az al-sahja általában esküvő előtti este történik és a faluban a legtöbb férfi részt vessz benne, különös képpen azok, akik érinttettek az esküvőben. Az al-sahja észak és közép Palesztínában jellemző, a déli változata az Al-Dahiyya (الدحية), ahol egy nő táncol középen, akinek a figyelméért versengenek.

Öltözet

Többnyire a régiónak megfelelő öltözetben táncolnak. A nők általában hosszú hímzett ruhát viselnek. A férfiak általában fekete, buggyos nadrágot viselnek, széles övvel. A cipő hosszú hegyes orrú.

Hangszerek

Dabke zenében leggyakrabban használt hangszerek: Arghul, Davul, Mijwiz, Riq

Felhasznált irodalom:
[hubpages.com/entertainment/Traditional-Dabke-Dance]
[dancehistorydevelopment.wordpress.com]
[en.wikipedia.org/wiki/Dabke]