Ez a táncforma Felső-Egyiptomból származik, a Gizek és az Edfu között fekvő El Saaid területéről (ezért néha saaidinak írják). A saidi két formája létezik a Tahtib és a Raks el Assaya.

A Tahtib harcjelenetek ábrázoló táncát, férfiak táncolják. Hosszú egyenes bambusz botot használnak a fegyver megjelenítéseként táncukban. A Raks el Assaya a saidi könnyebb játékosabb formája . Vélhetőleg úgy fogant meg ez a stílus , hogy a nők utánozni kezdték a Tahtibot táncoló férfiakat. A bot mint kellék megmaradt, de belefűződtek a mindennapi élet jelenetei. Míg a Tahtibban a bot csak egyenes lehet, a Raks el Assayaban lehet egyenes, vagy kampós végű, vékonyabb bot is.

Hagyományos viselete: A férfiak: hosszú nadrág, széles ujjú ing kerek nyakkivágással, fejre tekert hosszú sál, és természetesen a bot. A nők: hosszú ujjú beledi ruha, sál vagy kendő a csípőjükön, és szintén sál , vagy kendővel lekötött haj, és a bot. Modern színpadi változata a bársonyból készült testhez simuló kerek nyakkivágású, könyöktől szélesedő ujjú ruha (modern saidi ruha).

Ritmus: a saidi 4/4-es ritmusú, mely alapja Dum-Tek-Dum-Dum-Tek, bonyolultabb formája már a modernizálástól Dum-Tek-tek-Dum-Dum -Tek-tek-tek.
Saidi zene hangszerei: rabab, mizmar, és a dumbek, vagy tabla.