A tar egy perzsa, hosszú nyakú, keskeny hangszer, ami Kaukázusban terjedt el. Jelen formájában a XVIII. Század közepén jelent meg Perzsiában. A teste dupla tál alakú faragott eperfa egy vékony báránybőr feszített membránnal a tetején.

A tar az egyik legfontosabb hangszer Iránban és a Kaukázusban. A perzsa klasszikus zenére mély befolyást tettek a tar zenészek. 2012-ben a tar készítés és előadó művészet felkerült az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.

A tar-on játszott dallamokat jótékonynak tartották fejfájásra, álmatlanságra és melankóliára, valamint ideg és izomgörcsök megszüntetésére. Úgy tartották, ennek a hangszernek a hallgatása csendes és filozofikus hangulatba hozza a hallgatót.

Felhasznált irodalom:
[en.wikipedia.org]