Vannak nők, akik – ha belépnek valahová – rögtön magukra vonják a figyelmet. Olyan a járásuk, mintha lebegnének. Titkuk a tökéletes testtartás.

A szépségideál koronként, kultúránként változott és változik a mai napig. Azonban bármely nőideálra tekintsünk is, a szép tartás és a nőies mozgás mindegyiküknél jelen van. Sophia Loren, Audrey Hepburn, Marilyn Monroe, Gina Lollobrigida mind megtestesítik az igazi nőiességet. Mozgásuk könnyed, légies és az egész lényük sugárzó.

Az egyenes testtartás magabiztos külsőt kölcsönöz, és ez visszahat arra is, ahogy belül érezzük magunkat. Az erő, a dinamika és a magabiztosság a testbeszéd alapvető tartozékai úgy a privát életben, mint a szakmaiban. Aki egyenesen jár és áll, a győztes látszatát kelti! Ezzel szemben a slampos járás és tartás a tehetetlenség, a határozatlanság, a félelem és a gyengeség egyértelmű jeleit továbbítja a külvilág felé.

A szép tartástól optikailag karcsúbbnak is látszunk. Próbáld ki! Állj a tükör elé slamposan: lógó vállakkal, beesett mellel, kitolt hassal! Aztán húzd ki magát, mint amikor egy marionettfigurát kihúznak: fejet fel, mellet ki, hasat be! Az eredmény azonnal látható: nagyobb mell, kisebb has – öt centiméterrel magasabbnak, és akár évekkel fiatalabbnak fogsz tűnni. Egy amerikai pszichológus tudományosan tesztelte a helyes testtartás és a szépség-hatás összefüggését. A kísérleti személyek elé két nő fényképét tette: egy modelltípusúét és egy inkább duciét. A fotókon – az arcok nem voltak felismerhetőek – a nők 3 különböző testtartásban voltak megörökítve: egyenes tartásban, katonai vigyázzállásban és slamposan. Valamennyi kísérleti alany az egyenes tartást találta a legszebbnek, és a rossz tartású karcsú modellt kevésbé tartotta vonzónak, mint az egyenes tartású molettet. [1]

Viszont nem csak az esztétika miatt érdemes a megfelelő tartásra odafigyelnünk. Sajnos, már fiatalon is okozhat a túlsúly és a hanyag testtartás porckorong elváltozást. A testtartási hiba már a serdülőknél megfigyelhető – nagyjából minden ötödik fiatalnak, aki még a nagykorúságot sem érte el, rossz a tartása. Legfontosabb a helyes testtartás elsajátítása lenne. Elszomorítóan sokan járkálnak ugyanis görbén, bukottan, vagy természetellenesen hátra hajolva. Ahogy pedig idősödünk, a hát- és derék fájdalmakban mutatkozik meg, mit is tettünk magunkkal. Nem véletlen, hogy a felnőtt lakosság nagy részének fáj a háta – közel 80 százalékuk szenved a problémától.

A gerinc stabilitása annak köszönhető, hogy azt a csigolyatestek biztosítják. A rugalmasság a közöttük elhelyezkedő porckorongok miatt van. Ha a gerinc állapota egészséges, a többszörösen görbült vázat erősítik az izmok és szalagok, így lehetővé téve az egyenes testtartásunkat. Ennek köszönhetjük a testünk stabilitását és mozgékonyságát. A helyes testtartással a gerinccsatornában futó gerincvelőt, idegeket is védjük. Ezért nagyon fontos tehát, hogy már fiatalon is helyesen tartsuk magunkat. Nemcsak a hanyag tartás, a túlsúly is nagy problémákat okozhat. A testtartás akkor helyes, ha megfelelő az izom-ízületi egyensúly. A megfelelő egyensúlyi állapot azt jelenti, hogy az izmok ideális ereje és nyúlékonysága megvan. Ha felborul ez az állapot, egyes izmok elgyengülnek, mások pedig lerövidülnek. A gerincünkre és a vele együttműködő, tartó mechanizmusok egészségi állapotára nagy hangsúlyt kell fektetnünk, már fiatalon! A speciális, célzott testedzés segíthet abban, hogy egészségesek legyünk, meggyőzően mozogjunk, magabiztosan lépjünk fel és nem utolsósorban több sikert érjünk el.[2]

A tánc pedig talán az egyik legélvezetesebb módja annak, hogy megtanuljunk helyesen állni, kecsesen járni, és magabiztosan, nőiesen mozogni. A táncra mindenkinek szüksége lenne, ugyanis olyasféle testmozgásról van szó, amely összhangot igényel, kívül és belül. A tánc nem olyan megerőltető mozgásforma, mint mondjuk a futás, de ettől függetlenül remek zsírégető és alakformáló és emiatt olyanok is rendszeresen űzhetik, akik szív- és érrendszeri betegségük miatt csak kíméletes fizikai aktivitásnak tehetik ki magukat. Táncolás közben fokozódik teljesítő képességünk, agyunk vérellátása, a tánc segít a stressz leküzdésében, a feszültség oldásában is. Másrészről a tánc fejleszti az egyensúlyérzékünket, növeli a mozgáskoordinációt, miközben a különböző mozdulatokat összehangoljuk. [3]

A hastánc mozdulatai elősegítik a női energiák áramlását, valamint kiemelten erősítik a has, a közelítő combizmok és a test hajlító izmait. A hastánc erősíti még a hát izmait a gerinc mentén, az alsó hátizmokat, a comb, és csípő izmait, a vádlit és a bokát és karbantartja az ízületeket. Ennek köszönhetően testünk egyszerre lesz hajlékony, rugalmas, erővel teli és feszes. A hastánc által külső és a belső tartásunk összhangba kerül, így nem csak a táncolás következtében kifejlődött izmok miatt húzzuk ki magunkat, hanem a belső harmóniánk is megmutatkozik a testtartásunkban és a mozdulatainkban.

A tánc a mindenség lelke. "Tánc közben kívül kerülünk önmagunkon. Nagyobbak, csodálatosabbak és erősebbek leszünk. Ez erő, földi dicsőség, és csak rajtunk múlik, hogy megszerezzük."

Agnes De Mille

Források:

[1] bacihungary.com

[2] napidoktor.hu 

[3] hajraegeszseg.hu